Az áldozatsegítés története

 

Az áldozatsegítés megjelenése nemzetközi dokumentumokban:

1.)    az Európai Tanács 1983. november 24-én kelt, az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló egyezménye.
2.)    1985. november 29-én elfogadott (40/34) ENSZ Nyilatkozat a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságtétel alapelvéről.
3.)    Az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80 EK irányelv.
4.)    Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a bűncselekmények áldozatának nyújtandó segítségről szóló 2006/8. számú ajánlása
5.)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29. EU. Irányelve (2012. 10. 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról.

Magyarországon az első áldozatsegítéssel foglalkozó szervezet, az 1989 óta jelenleg is működő Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület.

A hazai szervezeti rendszer – az állami intézkedések – első elemeként a Belügyminisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodáján belül az 1998. október 15-én létrejött Áldozatvédelmi Iroda említhető meg, amely koordinálta és végrehajtotta az áldozatsegítéssel kapcsolatban felmerülő feladatokat, valamint társadalmi szervezetekkel működött együtt. 1999-től került kialakításra a rendőrség áldozatvédelmi referenseket foglalkoztató hálózata, amely országos, területi és helyi szinteken szerveződött. A 209/2001. számú kormányhatározat szabályozta a kárenyhítéssel kapcsolatos tevékenységeket. Az áldozatok és hozzátartozóik segítésének, támogatásának feladatát a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány, majd jogutódja a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK) Kárenyhítési Irodája végezte, látta el.

2005. november 29-én fogadta el a Magyar Köztársaság Parlamentje a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba.  Ez a törvény gyakorlatilag egy új jogintézményt teremtett hazánkban, hiszen ezt megelőzően csak a legdurvább, legbrutálisabb bűncselekmények sértettei, áldozatai, illetve ezek hozzátartozói részesülhettek csekély mértékű anyagi támogatásban. Az új törvény alapvető célja az, hogy sokoldalú segítséget tudjon nyújtani a Magyar Állam a bűncselekmények (2012. április 15-i hatályú módosítás óta a tulajdon elleni szabálysértések sértettei számára is) sértettei, áldozatai, és az áldozatok hozzátartozói számára is. 2006. január 01-jétől a Megyei Igazságügyi Hivatalok, majd 2011. január 01-je óta szervezetileg a Megyei Kormányhivatalok részeként működő Igazságügyi Szolgálatok Áldozatsegítő Osztályai végzik az áldozatsegítő munkát.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a következő támogatások nyújthatók (valamennyi támogatás igénybevételéhez szükséges a jogszabály által előírt formában kiállított, az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által, a bűncselekményről, illetve a tulajdon elleni szabálysértésről szóló igazolás megléte):

1.) Teljes körű tájékoztatás: az áldozatsegítő osztály a hozzá forduló ügyfelet tájékoztatja a büntetőeljárásbeli jogairól, kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, a törvényben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, a bűncselekmény típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségéről.

2.) Érdekérvényesítés elősegítése: az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegítik alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási és a szociális ellátások igénybevételéhez. Ennek a támogatásnak az igényléséhez a jogszabály nem ír elő formalizált kérelmet, illetve nem állapít meg igényérvényesítési határidőt. Lehet írásban, szóban, telefonon, faxon, e-mailben is igényelni, de az áldozatsegítő osztály csak a bűncselekményről szóló igazolás beszerzése után tud segítséget nyújtani.

3.) Jogi segítségnyújtás: az állam az áldozatok részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat /peren kívüli ügyvédi támogatás, illetve ügyvédi peres képviselet a büntetőeljárás bírósági szakában / biztosítja. Ennek a szolgáltatásnak az igénybevételéhez a hatályos jogszabály nem ír elő igényérvényesítési határidőt, illetve az áldozatsegítési szolgáltatás igénybe vételéhez formalizált kérelmet. Lehet szóban, írásban, telefonon, faxon, e-mailben is igényelni. Az ügyintézéshez azonban szükséges a bűncselekményről szóló igazolás megléte. A kérelmezőnek a jogi segítségnyújtás igénybevételéhez ki kell töltenie egy kérelem-nyomtatványt: Mellékelnie kell a saját és a vele egy háztartásban élők 30 napnál nem régebbi, nettó jövedelméről szóló igazolását. Az ügyvédi költséget a peren kívüli támogatás esetén az állam viseli, a büntetőeljárásban a sértett peres képviseletének költségét az állam megelőlegezi. Áldozatként csak abban az esetben nem engedélyezhető ügyvédi támogatás, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 183.266,- Ft-ot.

4. ) Azonnali pénzügyi segély: a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés elkövetésétől számított 5 napon belül igényelhető lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint gyógyászati és kegyeleti kiadásokra akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében ezen kiadások megfizetésére a sértett nem képes. Tehát akut krízishelyzet fennállása esetén állapítható meg az azonnali pénzügyi segély. A segély igényléséhez ki kell tölteni egy kérelem-nyomtatványt. Mellékelni kell hozzá a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek 30 napnál nem régebbi, nettó jövedelméről szóló igazolásait. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen célból igényel segélyt. Tételesen fel kell sorolnia a havi kiadásait. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő személyek rendelkeznek-e megtakarított pénzzel. Az 5 napos igényérvényesítési határidő indokolt esetben (pl.: ha a kérelmező igazoltan kórházban volt, vagy egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága volt) hosszabbodhat. Ilyenkor az akadályoztatás megszűntétől történik a határidő számítása.

5.) Állami kárenyhítés: a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmények / lásd a mellékeltben szereplő felsorolás szerint/ sértettei, illetve ezek hozzátartozói igényelhetik, ha a bűncselekmény következtében súlyos egészségkárosodást szenvedtek el. Az állami kárenyhítés esetében az igényérvényesítési határidő /kérelem benyújtására nyitva álló határidő/ a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónap. A kérelmezőnek ki kell töltenie egy kérelem-nyomtatványt. Mellékelnie kell az ő, és a vele egy háztartásban élők 30 napnál nem régebbi nettó jövedelméről szóló igazolást. Szükség van a bűncselekményről szóló igazolásra is. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy milyen anyagi kára keletkezett a bűncselekmény következtében (pl.: jövedelemkiesés a táppénz ideje alatt; a bűncselekmény következtében leszázalékolták, így csökkent a jövedelme; gyógyszerek költségei; gyógykezelés költségei; gyógykezelésre való utazás költségei stb.). Ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső, igazolt havi nettó jövedelem meghaladja a 183.266,- Ft-ot, akkor nem állapítható meg állami kárenyhítés.

 

A projekttel kapcsolatos szórólap letölthető itt.

Szekszárd, 2013. február 12.

Tolna Megyei Kormányhivatal
Igazságügyi Szolgálata
Jogi Segítségnyújtó és Áldozatsegítő Osztály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.